Augusztus 9. és 15. között ismét összegyűltek a magyarországi „szalmások”, hogy egymástól és külföldi mesterektől tanulhassanak.
Idén Maria Kravcsuk Ukrajnából, Larisza Gurzsij pedig Oroszországból érkezett, hogy bemutassák művészetüket és beavassanak minket az apró titkokba.
Maria Ukrajnában igen elismert szalmafonó művész, oktatással is foglalkozik, jellemző és egyedi alkotásai az állatfigurák.
Most is egy lovacskát, illetve egyéb figurákat tanulhattunk tőle.
Larisza leginkább virágokkal díszített kompozíciókat készít, ezek rejtelmeibe vezetett be minket.
Most pedig következzék egy képes beszámoló a tábori életből:
A zengővárkonyi Szalma-Kincs-Tár, a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központ és a Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület Mi a magyar? – szalmából? címmel pályázatot hirdetett, melynek megnyitójára szintén a tábor keretein belül került sor, augusztus 9-én 15 órakor a pécsváradi Fülep Lajos Művelődési Központban.
Én átvitt értelemben dolgoztam fel a témát és az alábbi „Gyökerek” című alkotásomat küldtem be, hiszen…
„Kellenek a gyökerek: van egy hely a földön, ahol megszületünk, megtanulunk egy nyelvet és fölfedezzük, hogyan boldogultak őseink a nehézségekkel. Eljön az idő, amikor felelősek leszünk ezért a helyért.
Kellenek a szárnyak. Megmutatják nekünk a képzelet végtelen horizontjait, elvisznek minket az álmainkhoz, elvezetnek távoli helyekre. A szárnyak segítenek abban, hogy megismerjük felebarátaink gyökereit, és tőlük is tanuljunk.”
Paulo Coelho
Vasárnap este én tartottam egy kis képes beszámolót, mivel Dórinak a lányomnak nyár elején volt az esküvője, ahová sok apróságban megpróbáltuk becsempészni a szalmát. Legközelebbi bejegyzésem erről szól majd.
Leave A Comment