Nagyon régen nem jelentkeztem itt a blogon, aminek egy „aprócska” oka van, ugyanis időközben megszületett az unokánk, Fruzsina, akivel sok időt töltöttünk.
Fruzsi, az unokánk
Egy kéve több száz szalmaszál
Majd minden egyes szálat megtisztítunk. Megkeressük az első íz alját jelző bogot, itt megtörjük a szálat, így eltávolítjuk a levelet, majd pedig levágjuk a kalászt, amit külön edényben gyűjtünk, hiszen ebből lesz az őszi vetőmag.
Dolgos kezek
Ebből lesz a szép esőcsiga
Gyűlnek a kalászok is
Majd jöhet a következő és következő szál, amíg a végére nem érünk…
Ez évente körülbelül százezer szál, amit egyedül nem tudnék megtisztítani, így segítségem is van, amit ezúton is köszönök! Így dolgoztunk idén, kalákában:
Folyik a munka a Szalmaportán
A megmaradt anyag sem vész kárba, hiszen kiváló fűtőanyag a kemencébe! Például egy jó bableveshez, ami múlt hétvégén készült nálunk.
Leave A Comment